Aláírják a magyar–szovjet olajegyezményt, amelynek értelmében megalakul két vegyesvállalat, a Maszovol és a Molaj.¹ — A Maszovol birtokába kerül a gáz- és nyersolaj feltárása és kitermelésére, továbbá az olaj- és gáztermékek feldolgozására és eladására szóló koncesszió; részesedése a magyar olajtermelés 15%-a és a fennmaradó mennyiség 85%-ának meghatározott része. A Molaj profilja az olajfinomítás. június 11. 1947. november 28.

A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Ferenczy László v. cs. alezredest, a mo-i zsidóság deportálásának egyik szervezőjét. május 31.

A csehszlovák kormány három jegyzéket juttat el a szövetséges nagyhatalmak londoni konferenciájához: a dokumentumok a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Mo-gal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkoznak. Az első, miközben azt igényli, hogy Mo „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el a trianoni határt, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy az „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Mo-ot három hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja.

A szovjet hatóságok őrizetbe veszik a németek foglyaként Mauthausent is megjárt Bakay Szilárd altábornagy v. bp-i hadtestparancsnokot, aki 1942–43-ban a megszállt Kijev városparancsnoka volt.¹ 1947. március 17.²