Megérkezik a fővárosba a ceglédi újgazdák százfős küldöttsége. Tiltakoznak az ellen, hogy az FKgP felül akarja vizsgálni a földreform végrehajtása során elkövetett visszásságokat; követelik Kerék Mihálynak, a földhivatal kisgazdapárti ügyvezető igazgatójának leváltását; jelszavuk: „Földet vissza nem adunk!”. Az elkövetkező néhány hét folyamán e jelszóval nagyarányú paraszti tömegmozgalom bontakozik ki.

Herbert Lehman, az UNRRA főigazgatója táviratban értesíti Tildy Zoltán miniszterelnököt, hogy a szervezet 4 millió dollár értékű sürgős segélyt nyújt Mo-nak.

A magyar szellemi élet reprezentánsai (mások mellett Bálint Imre, Baranyai Lipót, Csathó Kálmán, Csécsy Imre, Dessewffy Gyula, Faragó László, Fenyő Miksa, Fischer József, Fodor József, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Horváth Zoltán, Jendrassik György, Kassák Lajos, Kéthly Anna, Nagy Lajos, Parragi György, Pátzay Pál, Sík Sándor, Supka Géza, Szőnyi István, Wesselényi Miklós, Zsolt Béla) a Magyar Nemzetben a hazai németek kitelepítését elítélő nyilatkozatot tesznek közzé.

Átadják a forgalomnak a háború utáni első állandó bp-i Duna-hidat, a Batthyány és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat. 1960. március 17.

A romániai SZEB utasítása alapján ezután csak hét helyen szabad átkelni a magyar–román határon: Szatmárnémetinél, Érmihályfalvánál, Nagyváradnál, Nagyszalontánál, Kürtösnél, Nagy-laknál és Csanádnál; a többi határátlépőt lezárják. 1947. február 3.