A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindul a Bp felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). A hadművelet során a német csapatok dél felől megközelítik Bp-et. január 26.

Mivel a szövetséges nagyhatalmak között vita alakul ki a magyar fegyverszüneti kérelemmel kapcsolatban a SZEB összetételéről és a jóvátétel mértékéről, először ezen a napon fogadják az 1945. január elejétől Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegációt; a tervezetet a magyar delegációnak átadó Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos 24 órát ad arra, hogy észrevételeiket megtegyék. január 20.

Az MKP bp-i Központi Bizottsága megtartja első legális ülését. Az ülésen a KB szabadlábon lévő tagjai (Apró Antal, Bartha Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor) és a debreceni Központi Vezetőség két képviselője (Kossa István és Vas Zoltán) vesz részt. A KB a közigazgatás újjászervezéséről, a Bp-i Nemzeti Bizottság (BNB) felállításáról, a főváros élelmezéséről és az üzemi bizottságok gyors kiépítéséről tárgyal. február 17. Határoznak a rendőrségi ügyekről; hosszabb személyi vita után bp-i főkapitánynak Sólyom László egykori vk. századost, helyettesének Kádár Jánost jelölik.

Kun András páter (szeptember 19.) nyilas fegyveres osztaga a Városmajorban, a Csaba utca sarkán legyilkolja az Alma utcai zsidó szeretetházból elhurcoltakat, kb. 80 ([?] 90 [?]) embert.¹

Bp-en megindul a Szabadság c. napilap, koalíciós szerkesztőséggel (Darvas József, Kállai Gyula, Zilahi Lajos), ténylegesen kommunista irányítás alatt.

A szovjet hadsereg bevonul Kassára.

Lengyelországban főparancsnoka feloszlatja a Honi Hadsereget.