Andrej Visinszkij szovjet külügyi népbiztos-helyettes Bukarestben Mihály királytól követeli Nicolae Rădescu tábornok menesztését, és Petru Groza miniszterelnöki kinevezését. február 28. A király a „felszabadított Európáról” kiadott jaltai nyilatkozatra hivatkozik, de Visinszkij félbeszakítja: ,,Jalta én vagyok!”. Kijelenti, ha a király nem Grozát nevezi ki miniszterelnökké, ,,a Szovjetunió nem vállal felelősséget azért, hogy Románia mint független állam fennmarad”.

Winston Churchill a brit képviselőházban kijelenti: „…Sztálin marsall … tiszteletre méltó módon, barátságban és az egyenlőség elvét érvényesítve akar együtt élni a nyugati demokráciákkal. És azt hiszem, állni fogja a szavát.” március 13.

A hónap utolsó napjaiban [?] Gyömrőn megggyilkolják Czövek János gazdálkodót, a helyi nemzeti bizottság szervezőjét. — Ezekben a napokban egykori tizenkilences vöröskatonákból, direktóriumi tagokból álló különítmények, Krupka Jakab egykori 1919-es direktóriumi elnök kezdeményezésére, Gyömrőről és a környező falvakból főjegyzőket, jegyzőket, papokat, tanítókat, gazdatiszteket, földbirtokosokat, összesen kb. 100 embert hurcolnak el. A halálos áldozatok száma nyolcvanra tehető; köztük van Révay József gr., író, filozófus. április 30.

A pápai nunciatúra megbízottja a Vatikán támogatásáról biztosítja a szerveződő Keresztény Demokrata Néppártot.

Kezdetét veszi az ún. anyás, vagyis a Mo trianoni területéről beköltözött magyarok tömeges kiutasítása az újra Szlovákiához tartozó Kassáról. A magyar családokat először internálótáborokba összpontosítják, majd általában 50 kg-os kézipoggyásszal átteszik a magyar határon.

Az ostrom utáni első színházi bemutatón a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné c. darabja kerül színre. március 16.