A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és kollaboránsok megbüntetéséről”. A rendelet bűncselekménynek minősíti, ha valaki a Mo-hoz visszacsatolt területeken bármi módon együttműködött a magyar hatóságokkal. május 18.
1945. május
1945. május
A horvát hadsereg beszünteti az ellenállást. Európában ezzel ér véget a második világháború.
május 16.
A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság megtartja első ülését; a testület elnöke Szakasits Árpád (SZDP), alelnöke Cseh-Szombathy László (FKgP) és Rajk László (MKP). Bp polgármesterévé Vas Zoltánt (MKP), alpolgármesterré Kővágó Józsefet (FKgP), Morvay Endrét (SZDP) és Bechtler Pétert (SZDP) választják. december 14.
Megkezdődnek a magyar–szovjet jóvátételi tárgyalások; a magyar delegáció vezetője Pokorny Hermann altábornagy. június 15.
Gyöngyösi János külügyminiszter levélben tájékoztatja a SZEB elnökét, hogy az INK, egykori Volksbund-tagsága miatt, mintegy 300 000 német nemzetiségű lakost kíván kitelepíteni az országból. május 26.
Újra közlekedik a villamos a bp-i Rákóczi és Üllői úton. május 17.
május 17.
A Bp-i Népbíróság 5 évi börtönre ítéli Meskó Zoltánt, az egyik első magyar nemzetiszocialista szervezet, az 1932-ben alapított Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt v. vezetőjét, egykori ogy-i képviselőt. június 14.
Budán a hűvösvölgyi vonalon megindul az első villamos. július 2.
május 18.
Interpellációs lehetőség híján Futó Dezső kisgazda képviselő memorandumot intéz a miniszterelnökhöz a gyömrői gyilkosságok ügyében. június 27.
Az INgy Elnöksége Csorba János (FKgP) v. bp-i főpolgármestert nevezi ki a Közigazgatási Bíróság elnökévé.