Finnországban Juho Kusti Paasikivi alakít kormányt, amelybe bevonja a kommunistákat is. 1946. március 11.
1940–49
november 18.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Gyöngyöst. november 25.
A nyilasok szervezni kezdik a bp-i gettót. november 29.
A Délvidéken a jugoszláv katonai közigazgatás elrendeli a németek internálását és teljes vagyonelkobzását, valamint a 16 és 50 év közötti magyar férfiak munkaszolgálatra való behívását. 1945. január 25.
Öngyilkosságot követ el Csatay Lajos vezérezredes, a Lakatos-kormány v. honvédelmi minisztere és felesége.1
1) Szakály, Felső, 69.
A Magyar Szent Kereszt Egyesület ideiglenesen beszünteti működését, miután a nyilasok kifosztják központi irodáját, és megsebesítik Cavallier József főtitkárt. 1945. április 13.
november 19.
Befejeződik a zsidók átköltözése az ún. „nemzetközi gettó” kijelölt házaiba.
Szegeden megindul az MKP, az FKgP és az NPP közös napilapja, a Délmagyarország; szerkesztő Balogh István, Erdei Ferenc és Révai József. 1945. január 19. — Az MKP e napon tartott nagygyűlésén Révai József kijelenti: „Aki tehát szocializmust és proletárdiktatúrát akar, megnehezíti a németellenes politikát.”
Munkácson megalakul Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Pártja; kongresszusa határozatot hoz „Kárpátontúli Ukrajna” (Zakarpatszka Ukraina) Szovjet-Ukrajnával való egyesüléséről. november 26.
november 20.
Hivatalosan is megalakul a gyakorlatban már november eleje-közepe óta működő Nemzeti Számonkérő Különítmény, amelynek feladata „a hungarizmus céljai megvalósítását veszélyeztető jelenségek figyelemmel kísérése; az állam- és közösségellenes bűncselekmények felderítésében való közreműködés”. Az osztag parancsnoka Orendy Norbert cs. ezredes, helyettese Könczey Gyula, majd Borgóy János cs. őrnagy, állománya mintegy 300 fő.