A háznagyi hivatal értesíti a képviselőket a törvényhozás Sopronba költözéséről. december 1. A nyilas kormányzat felszólítja a semleges követségeket, hogy kövessék őket Sopronba; Carl Danielsson svéd követ kijelenti, hogy nem költözik; a legtöbb követség a helyén marad.
1940–49
Hét illegális egyetemi szervezet összefogásából megalakul a Magyar Diákok Szabadságfrontja.
A 3. Ukrán Front csapatai Apatinnál a dunai átkelésért harcolnak, és hídfőt foglalnak a Duna jobb partján. november 10.
november 8.
Szálasi Ferenc közzéteszi a Hungarista Munkaállam megvalósítását célzó, „A Dolgozó Nemzet Hivatásrendje” c. programját.
A nyilas kormány fegyveres szolgálatra hívja be Bp férfi lakosságát, 17-től 60 éves korig. november 15.
A Vajna–Eichmann-megállapodás értelmében megkezdődik a Németországnak „kölcsönadott”, „külön kategóriának” tekintett, addig az óbuda-újlaki téglagyárban, Albertfalván, Budafokon, Pünkösdfürdőn és másutt fogva tartott, korábban árokásásra használt „civil zsidók”, és a bp-i zsidóság nyilasok által összefogdosott tagjainak Hegyeshalomba meneteltetése, amely a hónap végéig folytatódik. A deportáltakat kétezer fős csoportokban hajtják a német–magyar határra, ahol átadják őket a németeknek.1
1) Holokauszt-kronológia; Braham, II, 209, 512. — A halálmenetek indításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó adatok olvashatók. Több helyütt szerepel, hogy a „kölcsönzsidók” első meneteit november 2-án indították útba, a németeknek való átadásuk pedig november 6-án kezdődött a nyugati határon.
Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, emlékeztetve Sztójay Döme v. miniszterelnök ígéretére, emlékiratban tiltakozik a zsidókkal való bánásmód ellen. november 25.
Vörös János vezérezredes csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz. november 11.
november 9.
Bp-en megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (MNFFB); elnök Bajcsy-Zsilinszky Endre, helyettese Csorba János. november 11. A bizottság tagjai: Kállai Gyula (MKP), Soós Géza (Magyar Függetlenségi Mozgalom), Dudás József (Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége), Fekete Pénzes Gábor (a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete), Kovács Imre (NPP), Hamm Péter (Teleki Kollégium); később csatlakozik Szakasits Árpád (SZDP) és Gyenes Antal (Györffy Kollégium). november 22.
A kormány elrendeli, hogy a zsidók „három napig nem közlekedhetnek az utcán, házaikat el nem hagyhatják”; új razzia kezdődik, amelynek során a hatóság ellenőrzik „a munkakötelezettségek teljesítését”.