Az Országos Nemzeti Bizottság javasolja a kormánynak az MFP haladéktalan feloszlatását, és semmissé nyilvánítja a választásokon való indulását kimondó határozatát. november 20.
1940–49
november 20.
Rajk László belügyminiszter azonnali hatállyal feloszlatja a Magyar Függetlenségi Pártot. A Választási Bíróság határozatban mondja ki a párt listáján megválasztott képviselők mandátumának megsemmisítését.
Az e napra virradó éjszakán emigrál Peyer Károly, az SZDP egykori vezetője. 1948. február 16.
Kivégzik Braunitzer Imre bp-i autószerelőt, aki a nyilas uralom idején gyilkosságokban vett részt.
november 21.
Temesváron megkezdődik az MNSZ III. országos kongresszusa. november 23. Csákány Béla főtitkári jelentésében közli: az 1947/48-as tanévben 1790 (1036 állami és 754 egyházi) magyar tannyelvű elemi és 173 középiskola működik, 110-zel több elemi és 46-tal több középiskola, mint az előző tanévben. 1948. december 10–12.
november 22.
Magyar–román kormányközi tárgyalások kezdődnek Bukarestben. november 25. A magyar delegáció tagja Dinnyés Lajos, Ortutay Gyula, Révai József, Marosán György, Szentiványi István és Erdei Ferenc.
Tildy Zoltán köztársasági elnök, az államfői kegyelmi jogkört gyakorló NFt mellőzésével, elutasítja a Jány Gusztáv ügyében felterjesztett kegyelmi kérvény elbírálását. november 26.
Magyar–francia kereskedelmi szerződést írnak alá Bp-en.
november 23.
Közzéteszik az MKP sportprogramját; a sportéletben megkezdődik a „fordulat”.
A Romániában tartózkodó magyar kormányküldöttség Petru Groza román miniszterelnök társa-ságában felkeresi a Magyar Nemzeti Szövetség temesvári kongresszusát. — Az e napon befejeződő kongresszus új vezetőséget választ. Elnök Kurkó Gyárfás helyett Kacsó Sándor; alelnök Vass Márton, Juhász Lajos és Bányai László.