A baloldal győz a franciaországi alkotmányozó ngy-i választásokon. 1946. június 2. A legerősebb párt 5 millió szavazattal és 150 mandátummal az FKP; a szocialista párt 142, a katolikus Népi Köztársasági Mozgalom 140 mandátumot szerez. Nők ekkor szavazhatnak első alkalommal országos választáson. november 13.
1940–49
október 22.
Az MNFF pártjai, miután a közös választási lista javaslatát elvetették, megállapodnak egy közös választási felhívás kiadásáról, hogy mérsékeljék a belpolitikai feszültséget. — A megbeszélésre nem hívják meg az NPP-t, amelynek képviselői, Darvas József és Erdei Ferenc kiállásának hatására, utólag írják alá a felhívást.
A SZEB magyar kezelésbe adja a MÁV-ot.
október 23.
A HM Katonapolitikai Osztálya őrizetbe veszi az amerikaiak által Mo-nak kiadott Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest, a m. kir. Honvédség egykori vk. főnökét. 1946. március 30.
október 24.
Ülésezik az FKgP Országos Nagyválasztmánya; Tildy Zoltán bejelenti, hogy az FKgP önálló listán indul a választáson.
Csehszlovákiában államosítják a nagyüzemeket, a bankokat és a részvénytársaságokat; a magyar és német érdekeltségű tulajdonért kárpótlás nem fizetendő. október 25.
Az ENSZ Alapokmányának életbe lépésével hivatalosan is megkezdi működését a világszervezet.
Norvégiában kivégzik az ország nácikkal kollaboráló v. vezetőjét, Vidkun Quislinget.
Az MDP KV Ifjúsági Titkársága határozatot hoz a GYOE keretében működő új gyermekszervezet, az úttörőmozgalom létrehozásáról. november 19.
október 25.
Megjelenik a MNFF négy pártjának az előző napon fogalmazott felhívása, amelyben bejelentik, hogy a választás után is fenn kívánják tartani a koalíciót. A legsürgősebb feladatnak a közellátás javítását, az infláció letörését, a bánya- és energiaipar államosítását és a reakció elleni harcot nevezik.